Az MRE-MSZCT-projekt ismertetője

Segítséget keresel a gyülekezeti munkához? Közösséget akarsz szervezni, de nem tudod, hogyan kezdd el? Szeretnél tenni a bensőséges emberi kapcsolatokért?

A Cigánymisszió Együtt-egymásért programja keretében útrabocsátó istentiszteletre került sor a hajdú-bihari Konyár református gyülekezetében, ahol a közösség lelkipásztora áldáskívánással küldte szolgálatba munkatársait.

Trianon traumáját száz éve nyögi az anyaországi és a határon túli magyarság, közöttük roma közösségek százai, akik kétszeresen is kisebbségbe kerültek 1920. június 4. után. A nemzeti összetartozás napján egy felvidéki (Babindák István, Csata) és egy kárpátaljai (Horváth Béla, Nagydobrony) cigány testvérünket kérdeztük az elszakítottságról, identitásukról, Magyarországhoz fűződő kapcsolatukról.

A kárpát-medencei magyarság 2010 óta a nemzeti összetartozás napjaként tartja számon június 4-ét, száz évvel ezelőtt ugyanis ezen a napon írták alá a hazánkat több fronton is megcsonkító békeszerződést a párizs melletti Nagy-Trianon palotában. Az ott szerzett sebek sok helyen máig nem gyógyultak be, hiszen rokonok szakadtak el egymástól, és magyar anyanyelvűek milliói kerültek idegen országok fennhatósága alá – a következmények tárháza kimeríthetetlen. A Magyarországi Református Egyház fenntartásában működő roma szakkollégiumokban több határon túli magyar fiatal tanul – alábbi interjúnkban a kárpátaljai Csapról származó Rostás Melindát (WISZ) és a vajdasági Törökbecsén felnőtt Varga Dávidot kérdeztük az évfordulóról, magyar-cigány identitásuk megéléséről és más nemzetiségű társaikhoz fűződő viszonyukról.