A misszió nem választás kérdése

Cigányok között szolgáló, illetve a romamissziós munka iránt érdeklődő lelkészek számára szervezett továbbképzést az Országos Református Cigánymisszió Beregdarócon, március 2. és 4. között. A képzés középpontjában a missziói gyülekezetépítés és a keresztyén közösségfejlesztés állt, de a résztvevők két, hátrányos helyzetű gyermekeket segítő tanodába is ellátoghathattak.

A Cigánymisszió gyakorlati tudás átadásával kezdte az idei, közel három napos együttlétet, melyhez a HEKS (Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete) finanszírozásában működő ófehértói, illetve az MRE Diakóinai Irodájához tartozó kisszekeresi tanoda nyújtott segítséget.

A két szabolcs-szatmár-beregi településen található intézmény sokat tesz azért, hogy a helyben és a környékbeli településeken élő cigány és hátrányos helyzetű fiatalok életvezetési és tanulási képességei javuljanak, kiegészítve az iskolában, és sajnos a legtöbb esetben pótolva az otthon elsajátítottakat.

A lelkésztovábbképzésre jelentkezők két csoportban ismerkedhettek meg a helyi jó gyakorlatokkal: Ófehértón Dócs Norbert lelkipásztor, illetve Csonka József tanodavezető mutatta be az intézményt, Kisszekeresen pedig Kormány László lelkipásztor fogadta a résztvevőket.

„Nekünk már az is hatalmas örömet jelent, ha felcsillan a gyerekek szeme, amikor belépnek a tanodába” – mondta Norbert, Csonka József pedig egyszerre fogalmazta meg a szolgálat szépségét és szomorúságát. „A gyerekek már szombat reggel nyolckor csengetnek a tiszteletes bácsi ajtaján – miközben a szülők még javában alszanak otthon.” 

A lelkész hozzáfűzte, a közös tanulás, játék mellett egyszeri étkezést biztosítanak a gyerekeknek délelőttönként: „A vajas-parizeres kenyeret semmi sem übereli – előfordult, hogy egyik gyerkőcünk tizenhetet evett meg egyszerre, annyira éhesen jött a tanodába.”

Kisszekeresen hétköznap délutánonként vannak foglalkozások, a tanoda pedig olyan fontos szerepet tölt be a környező települések életében, hogy még gyerekek utaztatását is megszervezik – nyáron a buszmegállóban, télen otthonaik előtt veszik fel őket.

A fiatalok uzsonna közben egy-egy bibilai történetet dolgoznak fel, emellett lehetőségük van kirándulásokra is. A tanodások – akárcsak Ófehértón – rendszeres résztvevői a Bárka Tábornak, tavaly pedig Budapesten, az MRE Zsinati Hivatalában győződhettünk meg lenyűgöző képességeikről az első Aranyhíd cigány vers- és prózamondó versenyen.

A hétfői nap hátralévő részében a lelkésztovábbképzés résztvevői – már a beregdaróci Hét Csillag Üdülő- és Konferencia-központban – a terepen látottakat értékelték, két csoportban, megosztva egymással kérdéseiket, gondolataikat. A jelenlévők emellett feladatot is kaptak: egy, a saját településükön/gyülekezetükben megvalósítani kívánt missziós tervet kellett megfogalmazniuk, inspirálódva a tapasztaltakból.

Folytatásként, kedd délelőtt Dani Eszter, a Zsinati Missziói Iroda vezetőjének irányításával – négy csoportban – a következő kérdésekre kellett a résztvevőknek válaszolniuk: Miért lenne kevesebb a település a gyülekezet nélkül? Mi a közösség és a presbitérium szerint a gyülekezet célja? Hogyan néz ki a lelkészek valós napirendje? Mi a gyülekezet Bibila szerinti elhívása?

A többnyire egybehangzó válaszokat követően Eszter a missziói gyülekezetépítéshez igyekezett közelebb hozni a résztvevőket. Előadásában megfogalmazta, hogy a Cigánymisszió 2013-ban, a Zsinat által elfogadott koncepciója is arra az elvre épül, hogy az egyház természeténél fogva missziói. 

„Isten országának tanúi vagyunk, ahol a misszió nem választás kérdése” – fogalmazott a lelkipásztor, aki több hasznos, missziológiai látást formáló kiadványt is a jelenlévők figyelmébe ajánlott.

Lakatos Kinga a januári Együtt-egymásért hétvégét követően a lelkésztovábbképzésen is a keresztyén közösségfejlesztés hasznáról beszélt (Kingával készített korábbi interjúnk ide kattintva olvasható).

A szakember megosztotta a keresztyén közösségfejlesztés nyolc kulcselemét (melyek között olyanok szerepelnek, mint a helyi közösségben való jelenlét, a képessé tétel, illetve a kiengesztelődés), illetve igyekezett áthelyezni a fókuszt a segítségről/jobbításról a fejlesztésre, mely utóbbi hosszabb távban gondolkodik és vele mélyrehatóbb változások érhetőek el.

Kinga blokkjának része volt egy kerekasztal-beszélgetés is, melyben az Együtt-egymásért program három másodéves résztvevője, Porcsné Berecz Anita, Lakatos Krisztián, Rácz Miklós illetve Meleg Attila bódvaszilasi lelkipásztor mesélt a projekt pozitív hatásairól, Fitos Renáta szakmai vezető ismertetőjét követően.

A hosszú és tartalmas eszmecserén szóba került a cigány-nem cigány együttműködés fontossága, a gyülekezeti munkatársak felkészültsége, illetve hogy kinek milyen álma van a településén végzett cigánymissziós szolgálattal kapcsolatban. „A mennyországban így is, úgy is együtt leszünk, de én már azt szeretném, ha itt a Földön tudnánk dicsőíteni Istent, együtt romák és nem romák” – fogalmazott Rácz Miklós.

Az este levezetéseként egy érdekes, de annál komolyabb játékot próbálhattak ki a képzés résztvevői: Az „Egy lépéssel előre” lényege, hogy minden játékos húz egy kártyát, melyen egy karakter szerepel: van, aki egy 69 éves, magáról gondoskodni nem tudó cigányasszony, más pedig egy negyvenes értelmiségi cégvezető bőrébe „bújhatott bele” kis időre.

A résztvevőknek ezt követően kérdésekre kellett válaszolniuk egy-egy lépéssel: például megteheti-e, hogy elmegy Korzikára nyaralni, vagy gondot okoz-e neki egy színházjegy megvásárlása? A játék eredményeként volt, aki tucatnyi lépéssel járt előrébb egy társánál, jól szimbolizálva társadalmunk egyenlőtlenségét, melyről késő estébe nyúlóan osztották meg gondolataikat a jelenlévők.

A képzés témáján túl a szerdai nap nyújtott lehetőséget arra, hogy a résztvevők közelebbről is megismerkedjenek a Cigánymisszió szolgálataival. A Tóth Anita országos referens az éves rendezvényekről és a gyülekezeti munkáról mesélt, Dani Eszter a kiengesztelődési szeminárium külföldi és hazai történetét mutatta be.

Ignácz Andrea a HEKS gyülekezeti és inkluzív iskolaprogramjáról osztott meg érdekes információkat, a Cigánymisszióval együttműködő Diakóniai Iroda képviseletében Eperjesi Tamás tájékoztatta az érdeklődőket az iroda által működtetett intézményekről.

A résztvevőktől kapott visszajelzésekből kiindulva a lelkésztovábbképzés elérte a célját: a terepen dolgozók erőt nyerhettek szolgálatuk folytatásához, a cigánymisszió iránt érdeklődők pedig motivációt kaphattak az első lépések megtételéhez.

Imádkozzunk értük, hogy munkájuk által még teljesebbé váljon Isten országa!

Szöveg: Dezső Attila
Fotók: Fitos Renáta, Tóth Anita, 
Ófehértói Református Tanoda, Dezső Attila